Klíma kültéri egység : kell-e hozzá engedély?

A homlokzatra és a házak egyéb külső felületeire kihelyezett légkondícionáló berendezések szerelése ma már engedély nélkül bizonyos esetekben nagyon nehezen kivitelezhető.

Ha nem rendelkezünk a megfelelő engedélyekkel, akkor a helyi önkormányzat egy helyszíni ellenőrzés során le is szereltetheti a klímákat.

Sokszor a városképrontás és az épület károsítása szerepel az okok között. 2006 évtől kezdődően egy új építésű ingatlan esetén az építési engedélyek mellé kötelező becsatolni a klimatizálási tervet is.Az otthonokban felszerelt légkondicionálók esetében azt kell szem előtt tartani, hogy utcafronti falra ne kerüljön. Ha utcafronti erkélyünk van, annak takarásába azonban már fel tudjuk szerelni, de hogy kapunk-e büntetést ez csak a többi lakón múlik. Ha a kondenzvíz nem csöpög a fejükre, akkor minden bizonnyal kikerülhetjük a büntetést. Ha közterületre csöpög a kondenzvíz, akkor is a fejünk felett lebeghet a büntetés. A csepegő kondenzvíz sok esetben károsítja a vakolatot és a festéket is.

Mivel az önkormányzati apparátusok nem akkorák, hogy éjjel-nappal az utcákat róva a légkondicionálókat ellenőrizzék, így sok háborgatásra nem kell számítanunk, azonban a fent felsoroltakat érdemes betartanunk.

A kültéri egység homlokzatra való helyezését már a legtöbb esetben kell építési engedély. Ekkor kezdődnek a bonyodalmak, hiszen ehhez egy építész terv is szükséges, amit majd be kell mutatnunk. Egy ilyen komplett engedélyezési eljárás összköltsége 50-60 ezer forint környékén mozog. Az hogy mennyi idő alatt zajlik le, ez az engedélyezési eljárás település és önkormányzatfüggő.Tapasztalatok szerint a kihelyezett kültéri egységek mintegy 98 százalékának nincsen engedélye.

1997 óta az építési engedély nélkül telepített berendezésekre fennmaradási engedélyt kell, illetve lehet kérni az építésügyi hatóságoknál. Sokan tudják, hogy a műemléképületek homlokzatára nem lehet engedély nélkül szerelni, de a klímavásárlók körében nem annyira elterjedt ez a jogszabály. A tervdokumentáció mellett, elektromos közműnyilatkozat és illetékbélyeg is szükséges az ügy intézéséhez.

• A 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet tartalmazza, milyen szempontok szerint kell a berendezések elhelyezését engedélyezni.

• A 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról határozza meg az engedély alapján végezhető tevékenységeket, és az engedélyezi eljárások rendjét a fennmaradásról és a bejelentésről.

• A 245/2006.(XII.5.) kormányrendelet az építésügyi bírság megállapítását szabályozza részletesen. Mekkora a kiszabható bírság, milyen módon szabható ki. A bírság az építtetőt terheli minden esetben. Ha szakemberek végezték a telepítést, akkor ők is felelősségre vonhatóak.

• Az 1997. évi LXXVIII. törvény az általános követelményeket határozza meg az épített környezet alakításáról.

Ezekkel az alapvető törvényekkel érdemes tisztában lenni, ha klíma telepítésre adjuk fejünket. Minden bizonnyal sokkal jobb és ésszerűbb, ha megkérjük az engedélyeket egy-egy klíma telepítésekor. Ez fokozottan igaz arra az esetre, ha eleve egy drágább klíma mellett tesszük le a voksunkat. A pár tízezer forintos engedélyeztetési eljárás után már nyugodtan használjuk a készülékünket és egyáltalán nem kell azzal számolnunk, hogy bírságot kapunk vagy esetleg teljesen leszereltetik a klímaberendezést.